Kategória Egészségügyi ép.
Projekt címe: Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet - Országos Titkos Tervpályázat 1. díj Ügyfél neve: Népjóléti Minisztérium Vezető tervező: Orbán Csaba, Szőkedencsi Géza, Töős György Tervezők: Bodzsár László, Ruszthy Sarolt, Kutlik Csilla, Grédics Gyula, Flachner Szilvia, Nagy Ádám, Savernyák Krisztina Paraméterek: 32.000 m², 300 ágy Tervezés éve: 1996

1994-ben, az eredményes tervpályázat I. fordulója utáni értékeléskor Ari igazgató úr első mondata volt:
„Gyerekek, ne felejtsük el, a XXI század kórházát kell itt felépíteni.”
Kicsit megszeppentünk, fiatal tervezőként még a XX. század kórházát is csak páciensként ismertük. Ezért abból indultunk ki, ami inkább egy szanatóriummal – nem kórházzal – szembeni örök emberi igény: Thomas Mann Varázshegyének század eleji Davosában éppúgy, mint ma a stájerországi Tobelbadban és hitünk szerint húsz-harminc év múlva Budapest határán az OORI-ban. A beteg, sérült ember nyugalmat kíván, gondoskodással, csendet, madárcsicsergéssel.
A táji környezet is öröklött adottság, melyhez egy jó épület alkalmazkodik, különben a XXI. század építészei törhetik a fejüket, hogyan lehetne átöltöztetve elfogadhatóvá tenni a divatjamúlt házat. A XXI század kórházának speciális elvárásait illetően bíztunk az OORI vezetőinek, orvosainak, nővéreinek segítségében, és a tervezés során ezt meg is kaptuk. Bár a rehabilitáció egyetlen összefüggő folyamat, három szakaszát megkülönböztetve, három fő részre tagoltuk a házat: az ÉK-i meredek lejtőre kerülő „C” szárnyban az esetleges műtéti beavatkozás, az intenzív osztály és a kóma centrum kapott helyet, mint első szakasz. A szétnyíló „L” alakú „A” és „B” szárnyba a 40 ágyas betegosztályok, mint az egyéni rehabilitáció helyei kerültek.
A „D”, „E”, „F” szárnyakban pedig a csoportos terápiás terek, beleértve azokat a közösségi tereket is, melyek a betegek társas környezetbe illeszkedését segítik.
Az egységek egyetlen hosszú, helyenként többszintes passzázsra vannak felfűzve. Ezen végighaladva a főbejárati földszinten elérhető akadálymentesen az összes diagnosztikai egység, az ambulancia, a labor, a terápiás egységek, a közösségi terek, a steril műtők 20 ágyas pre- és posztoperatív osztállyal és a paraplég osztály, mint a legnehezebben mozgó betegek osztálya. Ez működtetési szempontból fontos ökonómiai követelmény.
A természetes megvilágítást nem, vagy alig igénylő terek – raktárak, központi öltöző, műhelyek, sterilizáló, gépészeti helyiségek -, nagy része föld alá kerültek, így fűtésük minimális energiát igényel, nagy részük rendelkezik természetes szellőzéssel, angolaknán vagy lejtő felőli oldalon, felső bukóablakon keresztül.
Minden olyan helyiség, mely állandó munkahely vagy betegek tartózkodására szolgál, ablakokkal, helyenként erkélyajtóval nyílik meg a szép természeti környezetre. A benapozott oldalak nagy üvegfalai – a szükség esetén megfelelő árnyékolást biztosítva – passzív napenergia hasznosítást tesznek lehetővé, így az őszi és tavaszi időszakban ezen terek fűtési igénye minimális lesz.
Az ökológiai szempontok közül a terepre, tájba illesztés mellett fontos volt a természetes anyagok alkalmazása. A vakolt falak, terméskő burkolat, a fa árnyékolók és burkolatok az épület jó természetes klímájához járulnak hozzá.